A bejegyzés I. részében egy rövid leegyszerűsített számítással mutattam meg, hogy egy napelemes rendszer 13 éves megtérüléssel és 7,5% banki hozammal is kalkulálható.

Nézzünk egy példát:

Ha Önnek 10 000 Ft havi villanyszámlája van (éves 120 000 Ft, akkor ma a magyarországi árakkal számolva kb 3 500 kWh villamos energiát használ. Egy 3,2 kWp napelemes rendszer telepítésével, mely kb 1 600 000 Ft-ba kerül egyszerűen kiszámítható, hogy a villanyszámla megtakarításával 7,5% azonnali hozammal számolhatunk, ami kb 13 éves megtérülést biztosít. Viszont ezen időszakot követően a rendszer a teljes élettartamán belül (25-30 év) ingyenesen termeli az áramot.

Az a kérdés azonban, hogy megéri-e egy napelemes rendszer telepítése nem csupán pénzügyi kérdés.

Mást jelenthet annak, aki környezettudatossági, mást, aki pénzügyi, mást, aki éves vagy havi költség, mást, aki hozam elvárás és befektetés szempontból tekint a rendszerre.

A fenti számítás sok tényezőt nem vesz figyelembe, és ezeket az internetes kalkulátorok sem jelenítik meg. Milyen további tényezőkkel kell számolnunk, mit nem jelenítenek meg az internetes kalkulátorok sem:

• a napelemes rendszerek telepítésének pénzügyi oldala a beruházás teljes élettartamára vonatkozóan.
• a finanszírozás hatásai a napelemes rendszerben
• a napelemes rendszer megtérülése és hozama függ a telepített rendszer nagyságától és a kiépített teljesítménytől
• megéri-e hitelből finanszírozni egy napelemes rendszert?
• mennyit termel egy napelemes rendszer, miután kitermelte a saját bekerülését?
• érdemes-e pályázni, érdemes-e a pályázatokra várni?

A napelemes rendszer telepítésének finanszírozását három alapvető módon oldhatjuk meg:

1. teljesen saját forrásból
2. önerő és hitel felhasználásával
3. pályázat igénybevételével az előző két megoldáshoz kapcsolódóan

Ha szigorúan a pénzügyi megtérüléssel és hozammal kalkulálunk a megéri-e kérdésre válaszolva, akkor kijelenthető, hogy a mai törvényi háttér a 273/2007. (X.9) Kormányrendelet 5§.5 bekezdése alapján:

„Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.”

Bármelyik konstrukcióban pénzügyileg is megéri, valós hozamot illetve korrekt megtérülést biztosítva. Az 1-3 pont felé haladva a befektetett tőkére vonatkoztatott hozam növekszik, a megtérülési idő csökken.

1. befektetett tőke teljesen saját forrásból

Az I. részben említett példában a teljes rendszer saját erőből kerül kifizetésre. A 13 év alatt megtermeli a teljes árát azáltal, hogy megtakarítjuk a villanyszámlát (0 Ft villany rezsi). 13 év után viszont a tervezett, legalább 25 éves élettartamig 1 440 000 Ft (mai áron számított) energiát termel meg. Ez a befektetett 1 600 000 Ft-ra vetítve lényegében minimum 90% hasznot jelent.

2. Napelemes rendszer önerő és hitel felhasználásával

Hitelből történő finanszírozás esetén a befektetett tőke az önerő. Erre a tőkére számíthatjuk a teljes rendszer által termelt energiából származó bevételt, ami képes a banki tőke és kamattörlesztést kitermelni és efölötti hozamot is juttat.

A befektetett alacsonyabb tőkére számolt tőkeáttét kiemelkedő hozamot és a tőkére vonatkoztatott nagyon gyors megtérülést eredményez. Ha a fenti példában alapul vett rendszerben 360 000 Ft önrészt fektetünk be, akkor azt a rendszer 3 év alatt megtermeli, azaz lényegében térül. (hiszen a törlesztésekre fordított összeg a rendszerünket fizeti ki)

Ezzel a számítással láthatjuk, hogy a 360 000 Ft befektetett tőke összesen 3 040 000 Ft értéket termelt, melyben a rendszer ára és a pluszban megtermelt energia értéke mai áron van beleszámítva.

Minél alacsonyabb a kamat, természetesen annál kedvezőbb a hozam és a megtérülés mértéke.

3. Finanszírozás pályázat igénybevételével

A pályázatoknak kiemelkedő szerepük volt a napelemes rendszerek megjelenésének kezdeti fázisában, hogy a technológia elterjedését átsegítsék a kritikus tömegen. A pályázatok támogatása különösen fontos volt, mert a korábbi rendszerek teljesítménye alacsonyabb volt és a rendszerek összköltsége lényegesen magasabb volt a mai korszerű rendszereknél. Ezek nélkül a támogatások nélkül Magyarországon, Európában, de szinte az egész világon nehezen tört volna utat a napenergia felhasználása.

A mai rendszerek teljesítménye és bekerülése már pályázati támogatás nélkül is elfogadható hozamot és térülést biztosít, melyben a fent említett éves elszámolás lehetősége egy fontos elem.

Emellett érdemes figyelni a különböző rendszerességgel megnyíló és eltérő támogatási konstrukciókat tartalmazó pályázatokat, melyekről honlapunkon folyamatosan beszámolunk.

A pályázatok vagy önrész és vissza nem térítendő támogatás, vagy 0% kamatmentes hitel formájában működnek. Tudni kell azonban, hogy a pályázatok esetében a kiegészítő kötelező elemek költsége is jelentős lehet az energetikai és statikai szakvélemények, a jelzálog bejegyzés, közjegyzői okirat stb. költségeit is érdemes figyelembe venni.

Szóval, pályázattal vagy nélküle?

Összegezve az aktuálisan rendelkezésre álló forrásokat célszerű kihasználni, de a pályázati forrásokkal hosszú távon előre tervezni nem lehet és az 1 és 2 pontban leírt megtérülések miatt ezek nélkül is érdemes belevágni.

Mit érdemes még tudni, napelemes rendszer telepítése előtt?

A legfontosabb tudnivalókat összegyűjtöttem a Napelem telepítési kisokosban, amit most ingyenesen letölthet. Fontos ezekkel a dolgokkal tisztában lenni, mert legtöbbször sokkal drágább utólag javítani a hibákat, mint elsőre jól csinálni.